Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma

Album: Mikszáth Kálmán- Beszterce ostroma

Pongrácz István, Nedec várának az ura furcsa ember. Nem szereti saját korát, ezért középkori várúrnak képzeli magát. Környezete is elfogadja hóbortját, és ezzel mintegy lovat adnak a gróf alá. Mint évszázadokkal azelőtt, hadjáratot indít az engedetlen város, Beszterce ellen. A komoly városatyák nagy zavarukban egy "túszt" ajánlanak fel a gőgös hadvezérnek: Apolkát, a város árváját. A kislány jelenléte megváltoztatja Pongrácz grófot, aki megszereti a szép és ártatlan teremtést. Ám Apolka szíve másé.

Link a hangoskönyvhöz:
Beszterce ostroma

Link az olvasónaplóhoz:
 Beszterce ostroma olvasónapló

Link az e-bookhoz:
 Beszterce ostroma e-book 

Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

Album: Mikszáth Kálmán- A Noszty fiú esete Tóth Marival

A Noszty fiú-ban Mikszáth hatalmas persziflázsát adja a vármegyei dzsentrinek. A családi politika, mely egy család zsákmányává vagy néhány család vetélkedésének harcterévé teszi a vármegyeházát, a határtalan léhaság, amelyben feloldódik minden erkölcsi ellenállás, a pénzvágy, amely becstelenm riad vissza, a komoly közdolgoknak léha játékká süllyesztése, a közhatalomnak magáncélokra való felhasználása - ezek azok a vonások, amelyek a Noszty fiú-ban mint a vármegyei élet jellemző tulajdonságai tűnnek elénk. Az a hajsza, amellyel az egész vármegye nemessége, mint a kopófalka veti utána magát a Tóth Mari hozományának - tükröt tart a vármegye urai elé. Torzító tükör-e? Mikszáth nem annak szánta. Szatirikus nem élhet meg bizonyos mértékű torzítás nélkül, Mikszáth ezenág, becsületesség, jellemszilárdság megszemélyesítőjét, a meggazdagodott iparost.

Link a hangoskönyvhöz:

A Noszty fiú esete Tóth Marival

Link az olvasónaplóhoz:

A Noszty fiú esete Tóth Marival olvasónapló

Link az e-bookhoz:

A Noszty fiú esete Tóth Marival e-book

Mikszáth Kálmán: A Tót atyafiak

Album: Mikszáth Kálmán- A Tót atyafiak

E kötet novellái ugyan még nem kritikai realista, hanem romantikus művek, de a Jókai-hatás nyomán tovább élő úri-nemesi romantikával szemben egy újfajta, népi ihletésű romantika jelentkezett bennük: Bret Harte "kaliforniai beszélyei", Daudet provence-i történetei s mindenekelőtt Mikszáth fiatalkori barátjának, Tóth Endrének népszínművei adtak ehhez ösztönzést. A szépet, a nagyot, a felemelőt nem a közéletben, az úri társadalomban, hanem a népi világban kereste s találta meg, a Felvidék tájait, embereit, az ott megélt hétköznapi tragédiákat élesztették fel csöndes, megadó líraiságú, olykor már-már érzelgősségbe hajló elbeszélések.

Link a hangoskönyvhöz:

A Tót atyafiak

Link az olvasónaplóhoz:

 A Tót atyafiak olvasónapló

Mikszáth Kálmán: Jó palócok

Album: Mikszáth Kálmán- Jó palócok
Előadó: Mészáros Zoltán

A művek világa Mikszáth gyermekkorát idézi föl egyszerű történetekkel, falusi alakos művészi szemlélése Arany János balladaköltészetéhez hasonlítja Mikszáth stílusát, akit a legnagyobb magyar írok sorában tartunk számon. A jó palócok (1881) kis történetek tudatos kompozíciójából áll össze. Számos forrásból eredő, több helyszínhez köthető valós történetek (zsánerképek) szerveződnek ciklussá a kötet lapjain, azt az írói meggyőződést sugallva, hogy a halál nem egyenlő a pusztulással, de azt is, hogy a sors független az emberi akarattól. A palóc történetek gyűjteménye a romantikus népiesség záró darabja. Hősei: Olej bacsa és Lapaj, a híres dudás, Bede Anna és a pogány Filcsik feledhetetlenek. Történeteiknek babonás modernségét Mikszáth a józan megfigyelés, a csaknem pozitivista kriticizmussal ellenpontozza.

Link a hangoskönyvhöz:
Jó palócok

Link az olvasónaplóhoz:
Jó palócok olvasónapló

Link az e-bookhoz:
Jó palócok e-book

Jókai Mór: Kőszívű ember fiai

Album: Jókai Mór: Kőszívű ember fiai
Előadó: Hatás Andrea

A családregény háttere a szabadságharc. A függetlenségi és aulikus nemesség konfliktusa romantikus formában bontakozik ki a Baradlay család életében. Az anyának, aki azt akarja, hogy fiai igaz hazafiak legyenek, a halott férj szellemével kell megvívnia. A cselekmény a három Baradlay testvér sorsát követi, akik együtt képviselik az író hazafias pátoszát, de akikről a vereség napjaiban kapunk mély, az író saját lelki vívódásait idéző képet. Richárd kedves, könnyelmű huszártiszt, bár jó szíve, gerincessége kiemelkedik társai közül. Egy szerelem hatására változáson megy át, anyja, hazája hívó szavára hazajön csapatával, a szabadságharc hőse lesz. Jenő rokonszenves, becsületes fiatalember, de tipikus császári hivatalnok. Szerencsétlen szerelme a külvilágot szinte eltakarja körülötte.

Talérosy Zebulon figurájában a nemesi ingadozást mutatja be az író. A plebejusi szárny képviselői csak epizódszerepben jelennek meg. Így az öreg tisztiszolga, vagy Boksa Gergő kurtanemes, akit a sok népi vonás már paraszti hőssé tesz. Rendkívül sokrétű az ellenség tábora is, a sznob bécsi arisztokrácia tagjai, aulikus (a bécsi udvar politikáját támogató) magyar hivatalnokok, az áruló jegyző reálisan megrajzolt figurák, de a Plankenhorst-ház két nőtagjának mértéktelenül felnagyított démoni szerepe romantikus túlzás. Romantika és realitás sajátosan egyesül a jellemek rajzában. A mű mondanivalójában is kicsendül bizonyos kettősség, de az író őszinte hite a haladásban, hazaszeretete és kiváló tehetsége így is remekművet teremtett.

Link a hangoskönyvhöz:

Kőszivű ember fiai 1 

Kőszivű ember fiai 2

Kőszivű ember fiai 3

Link az olvasónaplóhoz:

Kőszívű ember fiai olvasónapló

Jókai Mór: Az aranyember

Album: Jókai Mór- Az aranyember
Előadó: Kútvölgyi Erzsébet

Ali Csorbadzsi, a szultán volt kincstárnoka hajón menekül az uralkodó emberei elől. Öngyilkos lesz, de biztosítani akarja leánya jövőjét. Arra kéri a kapitányt, hogy Tímeát juttassa el a család távoli rokonához. Tímár útközben a Senki szigetén megismeri a szerényen élő Noémit és anyját, akiket Krisztyán Tódor zsarol évek óta. Brazovics magához veszi Tímeát, de szolgaként tartja saját leánya, Athalie mellett. Athalie-nak Kacsuka udvarol. Tímár a hajó rakományában megtalálja Csorbadzsi titkos vagyonát. Brazovics féltékeny Tímárra, és tönkre akarja tenni. Tímár az ügyesebb, csődbe dönti ellenfelét. Brazovics meghal, halálával meghiúsul Athalie házassága is. Tímár Tímeára iratja Brazovics házát. Kacsuka és Tímea időközben egymásba szeretnek, Tímea mégis elfogadja Tímár házassági ajánlatát. Athalie bosszút akar állni a lányon. Tímár titokban mind gyakrabban látogatja a Senki szigetét. Noémi mellett nyugalmat talál, a nő gyermeket szül neki. Tímár leszámol Krisztyánnal, megrendezi saját halálát, és elvonul a világ elől Noémihez. Athalie meg akarja ölni Tímeát, de egy titkos levél időben figyelmezteti a lányt. Athalie bosszúból leleplezi Tímár kettős életét Tímea előtt.

Link a hangoskönyvhöz:

Aranyember 1

Aranyember 2

Aranyember 3

Link az olvasónaplóhoz:
Aranyember olvasónapló

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem

Album: Karinthy Frigyes- Tanár úr kérem

A tízéves gyermek Karinthy bölcs szemlélődéssel, érett humorral veszi tudomásul a felnőttek, a tanárok, sőt a többiek hibáit, erényeit is. Szívvel-lélekkel él az iskolában, az osztályban, s bár mulat mindenen, mégis nagyon komolyan, halálosan komolyan veszi az egészet. Ez derül ki a naplójából, amely igazolja a Tanár úr kérem-nek, ennek az örök érvényű írásnak érzelmi keletkezését. Az osztály a legfőbb jó, soha annyit nem lehet nevetni, soha annyira nem lehet félni, mint ahogy azt az ember az osztályban tette. Az ember egy életen át nosztalgiával gondol vissza a hajdani örömökre, szorongásokra. S hogy mennyire hiteles élmény Karinthyé, bizonyítja az, hogy az emberek változnak, az iskolák, a diákok cserélődnek, de ez az élmény a ma gyereke, felnőttje számára ugyanolyan friss erővel hat, éppolyan aktuális, mintha mostanában történt volna meg, s éppen vele.

Link a hangoskönyvhöz:

Tanár úr kérem